A Fény Oszlopai

szabadkőműves-páholy

Search
Search Menu

Kérdések, válaszok Keresőknek a Szabadkőművességről

Kard1. Mi van, ha nem vagyok vallásos?

A szabadkőművesség nem követeli meg tagjaitól a vallásosságot. Ha vallásos az illető, ha nem, ez az ő szuverén ügye. Viszont minden esetben megértéssel és toleranciával kell tiszteletben tartania minden vallást, és mindenki vallását. Ami feltétlen követelmény, az a megszemélyesített Istenbe vetett hit. Sok más ok mellett az a legfontosabb, hogy amikor a jelölt a fogadalomtétel során a Szent Törvény Könyvére helyezi a kezét, azt hittel tegye, és hogy ilyen módon tett fogadalom egész életére érvényes és felülbírálhatatlan legyen.

 

2. Mi van, ha nem tartom magam hívőnek?

Itt két megoldás adódik: 1/. Meg kell kísérelni mélyebben a lelkébe néznie, jobban megismernie önmagát, megérteni a hit lényegét, formáját, mert gyakran derül ki, hogy az illető téveszti a hit és a vallás fogalmakat, viszont egy alapos meditáció, önrevízió során rádöbbenhet, hogy hit nélküli ember nem is létezik. 2/. Körül kell néznie a világban, találni valamilyen más megfelelő társaságot, és mindenkorra elfelejteni a reguláris szabadkőművességet.

Részünkre az első változat az érdekes. Nos, ha a kételkedő rádöbben, hogy téves fogalmai voltak, mégis megtalálta magában a hitet, a jelentkezés ezen akadálya elhárult.

 

3. Igaz-e mindaz, amit sok internetes cikkben lehet olvasni a Szabadkőművesség káros szerepéről?

Egészében véve nem igaz. Ugyanakkor a modern szabadkőművesség több mint 300 éve során az adott kor társadalmi eseményei, folyamatai közepette zajlottak különböző, ma már egyértelműen negatívan megítélhető folyamatok. A páholyokban felbukkantak az alkimisták, az aranycsinálók, az illuminátusok, hogy csak az ismertebbeket soroljam, megjelentek kimondott kalandorok, a mélyben szaporodtak a „titkos” csoportok,  továbbá számtalan országban számtalanszor kísérelték meg belevinni a szabadkőművességet politikai, sőt, forradalmi eseményekbe stb. Ezek tények, és dacára annak, hogy az igazi, ősi, eredeti és tiszta szabadkőművesség, amikor rádöbbent a soraiba befészkelődött mételyre, igyekezett megszabadulni attól, mégis elég tápláléknak bizonyult a rosszakaróknak. Az ellenséges irományok és rosszindulatú vélemények elterjedtek, persze minden esetben alaposan felnagyítva és csúsztatva a tényeket, elferdítve az értelmezéseket.

 

Kard4. Miért létezik két irányzat (latin és angolszász), milyen közöttük a viszony, illetve miért nem egyesülnek?

Miután a szabadkőművesség a XVIII. század első harmadában átkerült a kontinensre, számtalan rendszer, vagy szervezeti struktúra keletkezett. Ezek kialakították a saját szertartásaikat, rítusaikat, működési szabályaikat. Egyikük, a Francia Nagyoriens 1877-ben törölte szertartásaiból és alkotmányából a megszemélyesített Isten fogalmát, ami ellentétes a reguláris szabadkőműves alapelveivel. Sőt egyes szervezetek a szabadkőművesség lényegétől ugyancsak elszakadva aktív politikai tevékenységbe is kezdtek. A két nagy rendszer közötti elválás már ekkor megtörtént, ám a regularitás elveinek pontos rögzítése 1929-ben történt meg. Akkor fektette írásba az Angol Egyesült Nagypáholy azokat a kritériumokat, amelyek alapján egy főhatóságot reguláris szabadkőműves nagypáholynak ismerhetünk el.

 

5. Igaz-e, hogy a Szabadkőművesség a gazdag emberek szövetsége, hogy még gazdagabbak legyenek?

Nem. A szövetség tagságának keresztmetszete nagyjából fedi az ország átlagos népességének keresztmetszetét. Ugyanakkor a szabadkőművesség elveinek és eszméinek megértéséhez értelem és iskolázottság szükséges.

 

6. Milyen viszonyban állnak a világ páholyai egymással, lehet-e velük kapcsolatot tartani? (Itt gyakran mindkét irányzatra is gondolnak).

A reguláris nemzeti nagypáholyok – amennyiben így döntenek – diplomáciai kapcsolatot létesítenek egymással. Szakmai megfogalmazásban úgy hangzik, hogy „kölcsönösen elismerik egymást”. Amennyiben két, vagy akár több nagypáholy között van hivatalos kapcsolat, akkor – megfelelő szabályok betartása mellett, de korlátlanul – lehet kapcsolatot tartani velük, hivatalosat és barátit egyaránt.

 

7. Miért nem lép fel a Szabadkőművesség a társadalmi állapotok javítása érdekében?

A reguláris szabadkőművesség soha és sehol sem rendelkezett politikai-uralkodói hatalommal. Erre elejétől kezdve nem volt predesztinálva, ilyen törekvések soha sem merültek fel. A szabadkőművesek (nem testületileg, kizárólag személyként) nem elvakult, bigott, eszement hatalomimádók, láthatják, érezhetik az esetleges anomáliákat, hisz ők is az adott korban élnek. De sem a forradalom, sem a hatalomátvétel a szabadkőművességnek nem feladata, ilyen ambíciókat nem táplál, ilyen szerepre nem készül. Egyetlenegy lehetősége van a szabadkőműveseknek hatni a társadalomra, az a saját személyének jobbítása révén, apránként, a legbelsőbb környezetből haladva, egyre tágabb körben terjeszteni a szeretetet, toleranciát, karitatív cselekedeteket, vagyis igyekezni kell egyensúlyozni jóval a rosszat.

 

8. Miért nem fognak össze különböző országok Szabadkőművesei (hisz azok mindenütt benne vannak a kormányokban), hogy befolyást gyakoroljanak Magyarországra?

Mint említettük, a szabadkőművesség, mint szervezet, sehol sincs a hatalomban, a kormányokban, bár a szabadkőművesek magánszemélyként tagjai lehetnek az országirányító szerveknek. Ugyanakkor a szabadkőművesek, bárhol is élnek, hű állampolgárai-alattvalói országaiknak, és igyekeznek a legjobb tudásuk és lelkiismeretük szerint tenni a dolgukat. Profán, netán állami vezetőként az illető nem szabadkőműves, így sem a saját Rendjének, sem más ország Rendjének érdekeit nem képviselheti, azok ügyében nem léphet fel.