Kalendárium OKTÓBER

OKTÓBER HÓNAPBAN SZÜLETTEK

Auer Pál (1885/10/03-1978/06/20)

Jogi író, publicista és ügyvéd. Ügyvivő elnöke volt a Páneurópai Unió magyarországi szervezetének, elnöke a Comité Permanent pour le Rapprochement Economique des Pays Danubiens et de la Pologne szervezetnek, ügyvivő alelnöke a Magyar Béke és Népszövetségi Egyesületnek, tagja volt a Külügyi Társaság elnöki tanácsának. A Magyar Köztársaság párizsi követe (1946-47), a Magyar Európa Tanács alapító tagja és elnöke (1949-től). Avar és Arató Pál néven írt verseket. 1911-ben vették fel a Demokrácia páholyba.

Bárczy István (1866/10/04-)

Budapest székesfőváros főpolgármestere 1906-tól, nyugalmazott igazságügyminiszter. 1901-ben vették fel a Pátria páholyba.

Schöpflin Aladár (1872/10/04-1950/08/09)

Író, a Franklin-Társulat irodalmi titkára. A Nyugat főmunkatársa, megindítása óta. A Huszadik Századnak is munkatársa volt. 1915-ben vették fel a Martinovics páholyba.

gróf Hadik András (1710/10/16-1790/03/12)

A török elleni háborúban 1738-ban mint kapitány vitézkedett. Rettenthetetlen bátorságáról, a csodaszerűvel határos huszár-bravurjáról számos adoma kerengett. 1763-ban Mária
Teréziától a budai főparancsnoki méltóságot kapta. 1764-68-ig Erdélyben vezénylő tábornok és tejhatalmú kormányzó. 1774-ben tábornagy és a főhaditanács elnöke.

gróf Draskovich János (1770/10/20-1856/01/14)

Kamarás és belső titkos tanácsos volt. Az 1830-as és 40-es években az un. illir mozgalom vezére volt. Alapítója volt a Matica Illirska irodalmi társulatnak és a zágrábi Citaonica-nak (olvasókör), melyből később a Horvát Nemzeti Múzeum, a Horvát Gazdasági Egyesület és a Nemzeti Színház keletkezett.

Liszt Ferenc (1811/10/22-1886/07/31)

Zeneszerző és zongoraművész

Kazinczy Ferenc (1759/10/27-1831/08/23)

Író, a felvilágosodás képviselője, a nemzeti irodalom ügyének kiemelkedő képviselője és a nyelvújítási mozgalom egyik vezetője, akadémikus. Szabadkőműves neve Orpheus.

báró Hatvany Lajos (1880/10/28-1961/06/12)

Publicista és tanulmányíró, a Nyugat egyik létrehozója.

OKTÓBER HÓNAPBAN ÖRÖK KELETBE TÁVOZTAK

Schmidt József (1868/12/24-1933/10/01):

Indogermanista és indológus egyetemi tanár. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Írt egy Latin-magyar és Magyar-latin zsebszótárt. Indológiai munkái: Buddha, Kálidásza. A Március páholy alapítója.

Szentjóbi Szabó László (1767/06/22-1795/10/10): 

Költő, pap akarván lenni teológiát végzett, azonban más irányt vett mert II. József alatt kinevezték oktatónak a nagyváradi nemzeti iskolába. Már 1787-ben közölt lírai költeményeket a Magyar Múzsában. Kisebb komikai elbeszélései élénk és jellemző előadásukkal a maguk korában majdnem egyedülállóak. József császár halála után elvesztette tanári állását és ekkor jogra lépett. 1794-ben Bihar megye tb. Aljegyzője és Teleki Sámuel gróf főispán magántitkára lett. Hajnóczy József és Szentmarjai révén megismerkedik Martinoviccsal, a kátét is ismerte, de később látva a mozgalom veszélyes irányát visszavonult tőle. 1795 május 8-án halálra ítélik felségárulás címén, de ezt kegyelem útján fogságra enyhítettek. Kufstein várában halt meg 28 éves korában.

Beregi Oszkár (1876/01/24-1965/10/18):

Színész, rendező, a Vígszínház első társulatának tagja. A kor szinte valamennyi budapesti színházának színésze volt. 1955-ben az USA-ban telepedett le. Szinte élete végéig filmezett. 1902-ben vették fel a Comenius páholyba.

báró Podmaniczky Frigyes (1824/01/20-1907/10/19): 

A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjaként lapot szerkeszt, 1875-86-ig a Nemzeti Színház kormánybiztosa ill. intendánsa, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnöke, rendkívül sokat tett a Nemzeti Színház, mind az épülő Operaház biztonságos működéséért, a korszerű technika megvalósításáért. Budapest kulturális életének fejlesztésében játszott szerepe miatt köztiszteletben álló személy volt.

Bókay Árpád (1856/08/15-1919/10/20):

Egyetemi orvostanár, a magyar fürdőügy fellendítésén dolgozott. 1902-ben vették fel a Pátria páholyba. A Magyarországi Szimbólikus Nagypáholy nagymestere volt.

Zerkovitz Béla (1881/07/11-1948/10/23):

Zeneszerző, a Royal Orfeum színházi igazgatója. Nagy és megérdemelt sikereit operettjei szerezték számára, melyek százas szériákat értek el, meghódították a bécsi zenés színpadokat is.

Gabányi Árpád (1855/08/18-1915/10/23): 

Színész, rendező, 1878-84-ig Kolozsvárott szerepelt, innen a Nemzeti Színházhoz szerződött. A legkiválóbb komikusaink egyike volt, aki a legkisebb szerepből is eleven figurát tudott teremteni. A Könyves Kálmán páholyba vették fel és a Demokrácia páholy alapítótagja.

Gerő Károly (1856/10/18-1904/10/30):

Színműíró, 1886-ban a Nemzeti Színház titkára lett. Főképpen népszínműveket és fővárosi életképeket írt, nem remekeket, de erős színpadi érzékkel és ügyes technikával. Az eladó lány című vígjátékot, melyet az Akadémia a Teleki-jutalommal tüntetett ki s a Nemzeti Színház adta elő. A Könyves Kálmán páholy tagja, majd a Pátria páholy alapító tagja.