Kalendárium rovatunk a fontos évfordulókat gyűjti össze egy csokorba, s hívja fel a figyelmet minden olyan a múltban történt dátumra, eseményre, amely a Szabadkőművesség történelme szempontjából fontosnak tűnik. Fontos megjegyezni, hogy a felsorolás nem teljes.
JANUÁR HÓNAPBAN SZÜLETTEK
gróf Festetich György (1755/01/01-1819/04/02):
A keszthelyi Georgikon alapítója. Szabadköműves neve Helikon.
Buza Barna (1873/01/01-):
Lapszerkesztő, költő. 1905-ben képviselőnek választották s az akkori nemzeti ellenállási mozgalomnak Zemplénben egyik vezére volt. 1909-től a Magyarország állandó vezércikkírója.
Simonyi Zsigmond (1853/01/01-1919/11/23):
Kiváló nyelvész. 1890-ben vették fel a Demokrácia páholyba.
Apáthy István (1863/01/04-1922/09/27):
Orvos, zoológus, szövettankutató, a magyar biológia egyik úttörője. 1900-ban vették fel az Unio páholyba, később annak főmestere. 1919-től a Magyarországi Szimbólikus Nagypáholy helyettes nagymestere.
Miklósy Gyula (1839/01/10-1891/06/22):
Színész, rendező, a XIX. század második felének egyik legkiemelkedőbb vidéki színigazgatója. Neki sikerült előszőr társulatával annyi pénzt keresnie, hogy Pesten
színházat építtethetett belőle.
Glück Frigyes (1858/01/11-1931/05/15):
Műbarát és filantróp. nagy és eredményes tevékenységet fejtett ki a vendéglői és szállodai iparnak modern irányú fejlesztése tekintetében és többek között megalapította az első pincériskolát. Nevéhez fűződik a budai Jánoshegy Erzsébet-kilátótornyának létesítése. A Pátria páholy alapító tagja és főmestere.
Gelléri Mór (1854/01/14-1915/09/01):
Az Országos Iparegyesület igazgatója. Az 1881-iki országos nőipar kiállítás és a Kereskedelmi Múzeum megvalósítását az ő tevékenysége tette lehetővé. A magyar szakírók 1902-ben alapított egyesületének elnöke. 1880-ban belép a Könyves Kálmán páholyba. 1889-ben a magyar szabadkőműves nagypáholy főtitkára, később tiszteletbeli főtitkára lett. 26 éven átszerkesztette a nagypáholy hivatalos lapját, a Keletet.
Laczkovics János (1754/01/13-1795/05/20):
Huszárhadnagy, a Martinovics-féle összeesküvés részese.
Alpár Ignác (1855/01/17-1928/04/27):
Építész, a későeklektika egyik jelentékeny képviselője. Jellegzetes alkotásai: a budapesti Tözsdeépület, a Nemzeti Bank épülete a Szabadság téren. A Corvin Mátyás páholy tagja volt.
Endrődy Sándor (1850/01/16-1920/11/07):
Költő. 1892-ben vették fel a Demokrácia páholyba.
Gábor Andor (1884/01/17-1953/01/21-):
Újságíró, műfordító. 1910-es években jeleneteivel, dalaival a fővárosi kabarék kedvelt szerzője. 1915-ben vették fel a Reform páholyba.
Kerényi Károly (1897/01/18-):
Klasszika filológus, a svájci Jung Intézet tanára.
Reményi Ede (1828/01/17-1898/05/15):
Hegedűművész. a szabadságharcban Görgey segédtisztje volt. Weimarban megbarátkozott Liszttel és hangversenyezett Brahms-szal. 1870-ben a Nemzeti Színház magánhegedűse lett.
Szőnyi István (1894/01/17-1960/08/30):
Kossuth díjas festő és grafikus.
báró Podmaniczky Frigyes (1824/01/20-1907/10/19):
A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjaként lapot szerkeszt, 1875-86-ig a Nemzeti Színház kormánybiztosa ill. intendánsa, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnöke, rendkívül sokat tett a Nemzeti Színház, mind az épülő Operaház biztonságos működéséért, a korszerű technika megvalósításáért. Budapest kultúrális életének fejlesztésében játszott szerepe miatt köztiszteletben álló személy volt.
Beregi Oszkár (1876/01/24-1965/10/18):
Színész, rendező, a Vígszínház első társulatának tagja. A kor szinte valamennyi budapesti színházának színésze volt. 1955-ben az USA-ban telepedett le. Szinte élete végéig filmezett. 1902-ben vették fel a Comenius páholyba.
Domanovszky Endre (1907/01/23-1974/05/15):
Kossuth- és Munkácsy-díjas festő. A Képzőművészeti Főiskola főigazgatója, a Magyar Képzőművészek Szövetségének elnöke.
Ashner Lipót (1872/01/27-1952/02/06):
Gyáros, gazdasági vezető. A Tungsram Rt. kereskedelmi igazgatója, majd vezérigazgatója. A nemzetközi izzólámpa kartell megszervezője és elnöke. Kezdeményezője
Magyarországon az első és sokáig egyetlen kutatólaboratóriuma felállításának. Tevékenységéhez fűződik még a rádiócső gyártás magyarországi bevezetése és a világ legelső kriptongyárának felépítése.
gróf Teleki Sándor (1821/01/26-1892/05/19):
Honvédezredes és író. Petőfi Sánor és Victor Hugo barátja, Garibaldi küzdőtársa.
Benczúr Gyula (1844/01/28-1920/07/16):
Festőművész, a festészeti mesteriskola igazgatója. 1876-ban vették fel az Egyetértés páholyba.
Ady Lajos (1881/01/29-1940/04/18):
Irodalomtörténeti és pedagógiai szakíró, Ady Endre öccse. A debreceni tankerület főigazgatója 1919-35-ig, a budapesti tankerületi főigazgatóságtanügyi főtanácsosa 1935-40-ig. Ady Endrével kapcsolatos kiadványai forrásértékűek.Az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlönyszerkesztője, dolgozatai elsősorban a Nyugatban, a Huszadik Században, az Arad és Vidékében, a Világosságban és a Széphalomban jelentek meg.
JANUÁR HÓNAPBAN ÖRÖK KELETBE TÁVOZTAK
Ormay Ferenc (-1876/01/05):
Énekes (bariton), műfordító. Prózai szerepeket is alakított, de dalénekesként is elismert volt. Erkel Ferenc Brankovics György című operájának szövegét Odry Lehellel együtt írta. 1866-tól számos operát az ő fordításában mutattak be (Weber: Bűvös vadász, Gounod: Faust, Verdi: Aida).
Johannovics György (1821/11/24-1909/01/10):
Író, vallás- és közoktatásügyi államtitkár. Az 1847-48-iki pozsonyi országgyűlésen követ volt. Részvett a szabadságharcban. Világos után Törökországba menekült, de 1849-ben megadja magát. Ekkor elítélték és 5 évig volt Bécsújhelyen elzárva. Az alkotmányos korszak bekövetkezte után a lugosi kerület képviselővé választotta. Báró Eötvös József kultuszminiszter államtitkárrá nevezte ki. Mint tudós és író a magyar nyelvészet terén szerzett érdemeket. Az akadémia 1876-ban levelező, 1883-ban tiszteletbeli taggá választotta. A szabadköművesi szövetségbe 1867 január 30-án vették fel. 1869-ben részt vett a Corvin Mátyás páholy alapításában (itt Türr István főmester mellett helyettes főmester lett). 1871-ben a szükség úgy kivánta, hogy a Corvin Mátyás páholy által a németajkú testvérek számára alapított Humboldt nevű páholyba menjen át és ennek a páholynak nyomban főmestere lett. A Nagyoriens megalapításában élénk részt vett és 1872-ben nagymester lett s az volt a Nagyoriens fennállásáig, egész 1886-ig, a két Nagypáholy egyesüléséig. Elnöke volt magasfokú műhelyeknek is ezek megalakításától kezdve, majd a születendő 33-as Nagytanács elnöke és így a magasfokú intézmény legfőbb intézője volt.
gróf Draskovich János (1770/10/20-1856/01/14):
Kamarás és belső titkos tanácsos volt. Az 1830-as és 40-es években az un. illir mozgalom vezére volt. Alapítója volt a Matica Illirska irodalmi társulatnak és a zágrábi
Citaonica-nak (olvasókör), melyből később a Horvát Nemzeti Múzeum, a Horvát Gazdasági Egyesület és a emzeti Színház keletkezett.
Gábor Andor (1884/01/17-1953/01/21-)):
Újságíró, műfordító. 1910-es években jeleneteivel, dalaival a fővárosi kabarék kedvelt szerzője. 1915-ben vették fel a Reform páholyba.
Ady Endre (1877/11/22-1919/01/27):
Költő, a XX. századi magyar lírai megújulás megindítója, vezéralakja, a század és az egész magyar irodalom egyik legnagyobb költője. 1912-ben vették fel a Martinovics páholyba.
Horváth Ádám (1760/05/11-1820/01/28):
Költő, baráti viszony fűzi Ányos Pálhoz a kiváló szentimentális költőhöz, akinek ott volt halálos ágyánál Kazinczyval és Csokonaival. Kazinczy mivel sem irodalmi elveik és ízlésük, sem világnézetük nem egyezett meg, lassanként elidegenedett tőle és lenézte a nyers, maradi magyart. 1790-től mint követ, részt vett az országgyűléseken. Több vármegye táblabírájának választotta. Mint buzgó református több egyházmegye főgondnoka, buzgón fáradozott felekezete érdekében és több emberbaráti
intézmény megalkotásában. Legnagyobb érdeme, hogy ő ismerte fel íróink közül először a népköltészet értékét és a kuruc költészet darabjait nemcsak megbecsülte, hanem gyűjtötte és az elkallódástól meg is mentette.
Gellért Lajos (1885/11/05-1963/01/28):
Színész, író. A Nemzeti, a Petőfi, a Jókay Színházak tagja volt. Erősen intellektuális játékával, a figurák aprólékos lélektani ábrázolásával új színt hozott a magyar színjátszásba.
Knopp Imre (1867/12/29-1945/01/30):
Festő, Benczúr Gyula mesteriskolájában tanult. Számos képe a Nemzeti aléria tulajdona. 1901-ben vették fel a Demokrácia páholyba.
0 hozzászólás