Az “Egy noachita álma” egy szellemi utazás, amely feltárja a szabadkőművesség alapértékeit, szimbólumrendszerét, keretét a “noachita álom” adja meg. Ez a keretes szerkezet (előszó és epilógus) lírai és filozofikus hangvételt kölcsönöz a műnek, kiemelve a noachita hagyomány egyetemességét – egy ősi erkölcsi alapot mutat be.
Iránytű a digitális özönvíz idején
A „noachita” kifejezés Noé nevéből származik, azokra a személyekre utal, akik megőrizték Noé vallását és hagyományait egy olyan világban, amely eltávolodott ezektől. Noé hét törvénye képezi a noachita gondolkodás alapját.
A szerző könyvében azt írja:
“A noachita eszme lényege, hogy léteznek olyan alapvető erkölcsi törvények – mint az élet tisztelete, az igazságosság, a lopás és gyilkosság tilalma –, amelyek minden emberre vonatkoznak, függetlenül vallási vagy kulturális háttértől. …
A noachita kifejezés a 18. században vált ismertté a Skót Rítus 21. fokozatában. Mivel ez a század volt a Felvilágosodás bölcsője, eszméi – a francia forradalom jelszavak: a szabadság, egyenlőség, testvériség – szimbolikus szerepet játszottak a szabadkőművesek gondolkodásában. Noé alakja az újrakezdés, az erkölcsi megtisztulás szimbóluma lett.”
A könyv értelmezésében Noé bárkájaa tudás és az etikai értékek “mentőkapszulája”, a belső lelki békét és azt a védett szellemi teret jelképezi, amelyet a mindenkinek magában kell felépítenie a külvilág viharjaival szemben.
Az özönvíz – amely a mai korban a digitális információ áradata – a társadalmi és erkölcsi káosz metaforája, amelyből csak a tudatosság és az erény révén lehet kiemelkedni.
A könyv két fő pillérre támaszkodik:
- Szimbólumrendszer és értékek: A szerző értelmezi a szabadkőművesség legfontosabb alapelveit, értékeit és jelképeit, de nem elégszik meg a lexikális magyarázattal; a szimbólumok belső, morális tartalmát keresi, bemutatja azok bibliai és kulturális gyökereit. Beszél a szabadkőműves titkokról, a tabukról, kötelességéről, kötelezettségéről, a felelősségről, a hagyományokról és az örökségről. Ismerteti a szabadkőműves reputációt és a szervezettel történő azonosulást.
- Történeti szerepvállalás: Különös figyelmet szentel a szabadkőművesség magyarországi hatásaira. A magyar szabadkőművesség története gazdag és sokszínű, a résztvevő személyek mélyreható változásokat hoztak a magyar társadalom életében.
Miért különleges ez a könyv?
A recenzens számára a mű legnagyobb erénye a híd-szerep. A szerző képes közérthetően, beszélni a szabadkőműves rítusokról és a közösségi etika fontosságáról. Nem akarja mindenáron “leleplezni” a titkot, ehelyett megmutatja, hogy a “titok” valójában az egyén belső fejlődésének megélhetetlensége.
A szerző a könyvet elsősorban azoknak ajánlja, akik érzik, hogy jobban szeretnék megismerni önmagukat. Azok számára, akik még csak ismerkednek a szabadkőművesség alapgondolataival. De a könyv ajánlott a szabadkőműves inasoknak is, mivel segít elmélyíteni a páholyban szerzett első tapasztalatokat.
Nem utolsó sorban azoknak ajánlott, aki érdeklődnek a társadalomtudományok iránt , akik a szabadkőművesség filantróp és eszmetörténeti hatásait kutatják.
A könyv szerint a szabadkőművesség célja az emberiség szellemi és erkölcsi jobbítása, a szabadkőművesek legfontosabb feladata önmagunk faragása, csiszolása, építése. Ez látható a könyv hátsóborítóján, ahol a szobrász önmagát faragja.
A könyv többek között magyarázza a szabadkőműves szimbólumokat, ahol az egyik fontos ismertetés a kőtömbről szól. A durva, faragatlan és faragott, megmunkált, vagy a tökéletes, simított kő az ember erkölcsi és szellem “formázását” jelképezi, a jobb emberré válást. A két kő azt képviseli, amik voltunk és amik lenni szeretnénk.
A könyv kiemeli azt a szerepet, amit az Ó-testamentumi Jákob és létrája testesít meg.
A könyv sugallja az a hidat, ahol a szivárvány köti össze az eget a földdel, a szakrálist a profánnal. A könyv hangsúlyozza, hogy a noachita szabadkőműves feladata a megosztott világban a közvetítés és a béketeremtés.
A könyv a tízparancsolathoz hasonlóan, Noé hét törvényét ajánlja. Igy többek között a “bálványimádás” elvetését, amely a könyvben, mint a szellemi szabadság jelenik meg. A szerző olvasatában ez a szellemi béklyók és a dogmák elutasítását jelenti.
A szabadkőműves számára a “bálvány” lehet egy téves eszme vagy a túlzott ego is, amely gátolja a tisztánlátást.
A szerző kiemeli a hét törvény közül, hogy ez az egyetlen pozitív (tevőleges) parancsolat az “Igazságszolgáltatás” iránti igény. A könyvben ez, mint a rend és közösség iránti igény jelenik meg. Azt követeli, hogy a noachita ne maradjon passzív, hanem vegyen részt egy igazságos társadalmi rend fenntartásában.
A szerző szerint a noachita álom akkor válik valósággá, ha a szabadkőműves a tanultakat nemcsak páholyban, de a profán világban is alkalmazza.
A szerző megfogalmazása szerint:
“Az “Egy noachita álma” című könyvem célja a megértetés. Nem titkokat szerettem volna megjeleníteni, hanem összefüggéseket megértetni. A célom a szabadkőművesség örökségének, hagyományainak értelmezése volt. “
Az „Egy noachita álma” egy hiánypótló munka a magyar nyelvű szabadkőműves irodalomban. A könyv egyszerre tisztelgés a múlt előtt és bátor előre tekintés a jövőbe, emlékeztetve az olvasót, hogy a “templomépítés” soha nem ér véget.
Az „Egy Noachita álma című könyv megvásárolható az interneten a Gabbiano Print Könyváruházában. George Orator: Egy noachita álma (Gabbiano Print Könyváruház)
