Kalendárium rovatunk a fontos évfordulókat gyűjti össze egy csokorba, s hívja fel a figyelmet minden olyan a múltban történt dátumra, eseményre, amely a Szabadkőművesség történelme szempontjából fontosnak tűnik. Fontos megjegyezni, hogy a felsorolás nem teljes.
DECEMBER HÓNAPBAN SZÜLETTEK
Kabos Ede (1864/12/02-1923/08/07):
Író, hírlapíró, dolgozott az Egyetértésnél, a Pesti Naplónál, Mikszáth
Országos Hírlapjánál és a Budapesti Naplónál. 1901-ben vették fel a Jövendő páholyba.
Ellinger Jósef (1820/12/03-1891/04/30):
Énekes (tenor), 1855-61-ben a Nemzeti Színház szerződtette. A Bánk bán ősbemutatóján ő énekelte az opera címszerepét. A Humboldt páholy tagja.
Bogdánffy Ödön (1863/12/18-):
Mérnök, a mérnöki gyakorlaton kívül, irodalmi munkásságot is fejtett ki. 1896-
ban vették fel a Demokrácia páholyba.
Feleky Miklós (1818/12/18-1902/03/16):
Színész, rendező, színházigazgató, 1852-ben szerződtette a Nemzeti Színház. Sokoldalú színész, igazi szerepköre a szalonvígjátékokban volt. Kicsit nyers, férfias alakításaival hatott, száraz humora ellenálhatatlan volt. A Corvin Mátyás páholy tagja volt.
Ivánka Imre (1818/12/09-1896/07/27):
1848-ban honvédszázados és gr. Batthyány Lajos miniszterelnök titkára volt. 1848 augusztus 17-én honvédőrnagy és a dunáninneni nemzetőrök parancsnoka lett s Pákozdnál megverte a horvátokat. Október 12-én honvédezredessé s a magyar fősereg jobbszárnyának parancsnokává nevezték ki. A forradalom után Königgrätz várába zárták. 1850-ben kegyelmet kapott. A magyar északkeleti vasutat ő építtette s annak államosításáig (1891) vezérigazgatója volt. A magyarországi szabadkőművesek nagymestere, belső titkos tanácsos és 1895-től a főrendiház tagja volt.
herceg Esterházy Miklós (1714/12/18-1790/09/28):
Tábornagy, soproni főispán, főkomornok-mester, a magyar királyi testőrség kapitánya, aranygyapjas vitéz és a Mária Terézia-rend lovagja. Különösen kedvelte a zenét, kismartoni kastélyában fényesen javadalmazott zenekart tartott, melynek élén Haydn állott.
Káldy Gyula (1838/12/18-1901/03/06):
Karmester, főrendező, színházigazgató, zeneszerző, zenei író. A Színitanoda énektanára, majd a Zenekedvelő Egylet zenekarának vezetője. 1981-88 között a Nemzeti Színházban az operák rendezője, majd az Operaház főrendezője, később igazgatója. A Magyar Zeneiskola alapítója. A Corvin Mátyás páholy tagja volt.
Kernstok Károly (1873/12/23-1940/06/10):
Festő, a Nyolcak vezéralakja. 1901-ban vették fel az Reform páholyba, majd a Petőfi páholy befogadja. Később a Március páholy alapítója.
Schmidt József (1868/12/24-1933/10/01):
Indogermanista és indológus egyetemi tanár. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Írt egy Latin-magyar és Magyar-latin zsebszótárt. Indológiai munkái: Buddha, Kálidásza. A Március páholy alapítója.
Telepy Károly (1828/12/25-1906/09/30):
Festő, Pesten Barabás Miklósnál, Münchenben, majd Velencében tanult. Pályája kezdetén Barabás stílusában portrékat és néhány oltárképet festett, majd áttért az egész életművére jellemző romantikus tájfestésre. Haláláig a Képzőművészeti Társulat tagja volt, s 40 éven keresztül mint műtárnok működött. A Corvin Mátyás páholy tagja.
Born Ignác lovag (1742/12/26-1791/07/24):
mineralógus és geológus. Mária Terézia 1776-ban meghívta Bécsbe, ahol átvette a cs. kir. természetrajzi gyűjtemény rendezését. 1779-ben udvari tanácsossá lett a pénzverő és bányászati udvari kamarában. A bányászat körül mindenekelőtt a foncsorozási módszer javítása által szerzett
érdemeket. Ezeket a módszereket II. József császár azonnal alkalmaztatta.
Hock János (1859/12/31-):
Egyházi író és szónok, külső munkatársa volt a Budapesti Hírlapnak, majd cikkírója a Pesti Naplónak, aztán a Hazánk és a Nemzeti Újság belső dolgozótársa. Mint a Nemzeti Szalon volt elnöke jelentékeny szerepe volt a képzőművészetek népszerűsítése terén. 1890-ben vették fel a Demokrácia páholyba.
Visi Imre (1852/12/26-1889/12/14):
Publicista, 1884-től az országgyűlés tagja. Neki köszönhető a magyarországi hírlapírók nyugdíjintézetének megalakulása.
DECEMBER HÓNAPBAN ÖRÖK KELETBE TÁVOZTAK
Márffy Ödön (1878/11/30-1959/12/03):
Festő, grafikus. a XX. századi modern magyar festészet egyik úttörő mestere.
gróf Széchenyi Ferenc (1754/04/29-1820/12/13):
A Magyar Nemzeti Múzeum megalapítója.
Xantus János (1825/10/05-1894/12/13):
Utazó és etnográfus. A szabadságharc után emigránsként az USA-ban néprajzi, álattani gyűjtést végzett és térképezett. Hazatérve megszervezte a Botanikus Kertet és az Állatkertet.
Krecsányi Ignác (1844/03/31-1923/12/13):
Színész, igazgató. Másodrangú színész, de elsőrangú igazgató és rendező volt. A debreceni Haladás páholy tagja volt.
báró Orczy József (1746/09/20-1804/12/14):
Fiatal korában katonai pályán szolgált, de midőn kapitányságig vitte visszavonult és Békés vármegye főispáni helytartója, 1792-ben Zemplén vármegye főispánja lett. Ő alkotta Pesten az Orczy-kertet.
Visi Imre (1852/12/26-1889/12/14):
Publicista, 1884-től az országgyűlés tagja. Neki köszönhető a magyarországi hírlapírók nyugdíjintézetének megalakulása
Báróczy Sándor (1735/04/11-1809/12/24):
Író és műfordító, testőr ezredes. Bessenyey társaságában az un. franciás iskolához csatlakozva, közreműködött a magyar irodalom fölvirágoztatásán. A “ védelmeztetett magyar nyelv ” című röpirata (1790), melyben a magyar nyelv kiválóságát bizonyítgatva, a latin nyelv hivatalos volta ellen küzd. Faludi után ő az első írónk, aki tudatosan törekedett művészien írni. Kazinczy az ő műveiből merített ösztönt nagy nyelv- és stílreformja, a nyelvújítás megindítására.
Vízvári Gyula (Viszkidenszky) (1841/07/04-1908/12/25):
Színész, rendező, 1873-ban Szigligeti Ede a Nemzeti Színházhoz szerződtette. A Zeneakadémián operajátszást tanított. Igazgatója volt az írók és művészek klubjának a Fészeknek. Leánya Vízváry Mariska.
Kiss József (1843/11/30-1921/12/31):
Költő, lírikus, a Hét szerkesztője. A Könyves Kálmán páholy tagja volt.
Róna József (1861/02/01-1939/12/31):
Szobrász, fő műve: Savoyai Jenő lovas szobra a volt királyi palota előtt, a magyar neobarokk szobrászat legjobb alkotása. 1888-ban vették fel az Eötvös Páholyba.
0 hozzászólás