A Fény Oszlopai

szabadkőműves-páholy

Search
Search Menu

Sz. A.: Vívok…

Ő már a negyedik ellenfél a mai napon. Ha ezt az asszót is megnyerem, pihenhetek egy kicsit. Háromból két nyert asszóig vívunk, egy asszó öt nyert tus, az az bárhol megszúrhatom. Még szerencse, hogy nem 15-ig vívunk, az nagyon fárasztó. És milyen hosszú ez a pást, …

Tovább

K.Z.: A véletlen megtagadása

Hogy kerültem én ide? Mi is volt a folyamat? A véletlenek folyamata? Hogyan is kezdődött? – Áhh megvan! – Egy üzleti megbeszélés, amelyen többször, hasonlatként, hoztam fel a SzK∴-séget… Majd váratlanul egy kérdést kaptam, mit tudok én erről?

Tovább

K.V.L.: A fekete hattyú

Ha a rajzolat interaktív lenne, azzal kezdeném, hogy megkérdezzem, látott-e már valaki fekete hattyút. Azt gondolom, hogy a válasz zömében az lenne, hogy nem. Pedig fekete hattyú létezik, mégpedig Ausztráliában. Képzeljük el, mit gondolhatott az az angol tengerész, aki először megpillantott fekete hattyút! Ez az eset azért érdekes, mert rámutat a megfigyelésen alapuló tanulás rettentő korlátoltságára, hiszen csupán egyetlen megfigyelés is érvényteleníteni tud egy sok száz éve fennálló bizonyosságot, hogy a hattyú fehér.

Tovább

G.G.: A barátság

A napokban valami miatt elgondolkodtam azon, mi is a barátság, és eltökéltem, hogy – a ti segítségetekkel – körüljárom ezt a távolról sem egyszerű témát. Az ember gyakran hiszi el, hogy egy adott személy adott körülmények között igazi baráttá vált. De az idő, a sors bármikor eszközölhetnek változásokat életünkben – az utjaink elágazódnak, a társadalmi, sőt, vagyoni helyzet más-más szintre helyezhet minket, embereket … És akkor mi történhet? Ama bizonyos barátság vagy kiállja a próbát, vagy sem! Netán kétféle barátság létezik? Egyik, amelyik csupán egy életkorszakban érvényes, egy másik, amelyik az egész életre szól? Nem tudom, de az igazság kiderítésére, vagy legalább megközelítésére a saját életem példáit elemezhetem.

Tovább

S. T. testvér – Oszlopok

A fény harcosa egy kapu előtt áll, melynek két oldalán egy-egy hatalmas oszlop van. Az egyik a Félelem, a másik a Vágy oszlopa. A harcos ránéz a Félelem oszlopára, és ezt a feliratot olvassa rajta: “Ismeretlen és veszélyes világba lépsz be, ahol semmit sem ér, amit eddig tanultál.” A harcos ránéz a Vágy oszlopára, és ezt a feliratot olvassa rajta: “Ismerős világból lépsz ki, otthagyod mindazt, amit szeretsz, és amiért annyit küzdöttél.” A fény harcosa csak mosolyog, mert semmi sincs, ami elriaszthatná vagy magához láncolhatná. S mint aki tudja, mit akar, biztos léptekkel elindul a kapu felé, és belép rajta.

Tovább

Zalán Tibor – A Szabadkőműves Páholyban

Az este, ahogy beléptem a pétervári éjszakák mögött van még egy éjszaka van még egy sötétebb éjszaka van még egy sötétebb sötét van akár a mély bársonyok csatornalejárók fölmeredő csonkján A koponya szemüregén át városok fényei, világvárosok fénye csordul a fekete asztalon derengő koponya szemüregéből Nemléten …

Tovább

Selmeczi Tibor – A Negyedik Gyertya

Tegnap még ott álltál szemben velem. A Szépség, Erő, Bölcsesség fénye Pislákolt arcunkon. A Mester megfordult – tette a dolgát, Jelbe rakta a műhely szerszámait. Tekintetünk egymásra tévedt. Nem értettük, miért nem láthatjuk, Amikor Isten meggyújtja a negyedik gyertyát. Ma már nem állsz itt szemben velem. …

Tovább

Rudyard Kipling – Anyapáholyom

Ott volt Rundle felügyelő, / Meg Dorkin fegyházügyész; / Beazelay a könyvelő / és Blake karnagy-zenész. / Ackman – főtiszt a megyén – / Állt a páholy keletén / És – kis boltja volt a faluszélen – / Trenjee Aduljee volt korban az élen. / Idekint: “vigyázz…” “alázattal kérem” / Odabenn: mindegyik egyformán / “Testvérem”. / A körző s a háromszög ontották a fényt, / Ott öltötték reám az inaskötényt.

Tovább

Habsburg Rudolf hagyatékából

Ima! Szállj fel, lélek, a mindennapok taposómalmából más szférákba, amelyekbe a hit vezet el. Ismerd meg a magad eszével és az önálló gondolkodás segítségével a teremtő, vezető és megtartó hatalmat.

Tovább

Kazinczy Ferenc – DAIMONIA

A’ K***ség titkait homály ‘S ált-hathatatlan köd borítja-bé; Ha bár a’ ködből tűz tsillámlik is. Lidértz tűz! melly a’ merész Kémlelőt Posványra tsalja tsillogásival. — Nem kandikáltam én ezek között, Hogy, résre jutván, lássam a’ sarus i Hierophanta mint ád kéz-fogást, ‘S bodros Xylonnyát mint övedzi-fel; …

Tovább